Válaszút előtt. Bujtor Dorina
és szerintem még fogunk is. De épp itt az ideje, hogy elbúcsúzzunk egymástól. Haza kell mennem. Teljesen átfagytam. Elköszönök tőle: jót beszélgettünk, ő mégis iszonyú szomorúnak tűnik. Talán egyszer megtudom az okát, de most haza kell érjek, mert lassan felkel a nap és matek témazáróm lesz. Lendületet veszek, de valami visszahúz. Elkapta a kezem és csak annyit szólt:
– Egy lopott csókra talán még jut idő!
A szemébe néztem, ami oly gyönyörűen csillogott, mint a legszebb csillag az égen. És én hagytam. A hideg szám a szájához ért. Annyira tökéletes volt, annyira mámorító, hogy megnémultam a csókjától. Bizsergett tőle minden porcikám! Remegő, fagyos kézzel próbálom a zárba erőlködni a kulcsot. Végre benn vagyok. Ahhh, az otthon melege, a puha ágyamon kívül más nem is kell.
Конец ознакомительного фрагмента.
Текст предоставлен ООО «ЛитРес».
Прочитайте эту книгу целиком, купив полную легальную версию на ЛитРес.
Безопасно оплатить книгу можно банковской картой Visa, MasterCard, Maestro, со счета мобильного телефона, с платежного терминала, в салоне МТС или Связной, через PayPal, WebMoney, Яндекс.Деньги, QIWI Кошелек, бонусными картами или другим удобным Вам способом.