A férfi és a nő. Mikula László
már több tényt egy biológiai lény keletkezésének feltételeiről. Bárki is teremtette az embert, nem porból csinálta, és talán abba lehetne hagyni ezt a félretájékoztatást! Azt, hogy az orrába fújt és életre keltette, még elfogadható, ha a mesterséges légzést vesszük alapul, vagy azt, hogyha újszülött születése után, ha nem sír fel, akkor valami hasonlót csinálnak vele. A lényeg, hogy először a férfit teremtette meg, még ha ez a szövegkörnyezetből nem is derül ki. Erre utaló konkrét választ a későbbi leiratokból tudunk meg. Itt fel sem merül senkiben a kérdés, hogy miért a férfit teremtette meg először? Az emberi élet nagy ellentmondása lehet, hogy az újszülöttet a nő hozza a világra, tehát minden emberi életet a Földön a nő produkál.
„8 Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett…
15 Az Úristen vette az embert és az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze azt…
18 Aztán így szólt az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzáillő.
20 Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mező minden vadjának nevet adott. De a maga számára nem talált segítőtársat, aki hozzáillő lett volna.
21 Ezért az Úristen álmot bocsájtott az emberre, s amikor elaludt, kivette egyik oldalbordáját, s a helyét hússal töltötte ki.
22 Azután az Úristen az emberből kivett oldalbordából megalkotta az asszonyt és az emberhez vezette.
23 Az ember így szólt: Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony(ember) a neve, a férfi(emberből) vétetett.”
Jellemzőként kell megfogalmaznom a bibliaírók véleményét, hogy a megalkotott férfit az Úr és az „Édenbe” helyezte, amely „Keleten” van. Mi az az „Éden”? Igazából itt nem tudjuk meg, majd a későbbiekben, amikor az Úr megteremti a Nőt, hogy mi is a szerepe az „Édennek”. A másik kérdés, amelyre nem tudunk választ kapni, az a „Kelet” szerepe. Azonban tudjuk, hogy a Biblia Izrael állam területén íródott, így elképzelhetetlen, hogy az „Éden” Amerikában lett volna.
A nő megalkotása a következő lépés.
Kicsit furcsának, sőt abszurdnak tekinthető, ahogy a Teremtő a nőt megteremtette. Igazából a leírtakból nem világos, hogy a férfi megteremtése után mennyi idő telt el a nő megteremtéséig, de következtetni tudunk arra, hogyha előtte az embernek az volt a feladata, hogy a Föld összes állatának nevet kellett adnia. Nem is nagyon érthető logikailag, hogy a férfinak miért kellett az állatoknak nevet adnia a nő teremtése előtt? Az sem érthető, hogy a férfi kik között keresett segítőtársat – talán az állatok között? Mindegy, a Teremtő rájött, hogy a férfi mellé nő kell! De miért merült fel ez egyáltalán kérdésként? Hiszen a Teremtőnek nagyon is tisztában kellett lenni azzal, hogy az emberi létezés alapja (férfi+nő) az evolúció, azaz az újszülött beleszületik egy a szülők által létrehozott élethelyzetbe, amelyet már nem kell megtanulnia, és így biztosított a továbbfejlődés. Ehhez kell egy olyan biológiai-kémiai elveken alapuló egyed, a nő, aki a fogantatás hordozója szerepet tölti be az emberi világban.
A másik megközelítés, hogy ha a Teremtő már megteremtette az állatokat, így az emlősöket is, akkor miért merült fel benne kérdésként, hogy ha van egy hímnemű, akkor lenni kell egy nőnemű embernek is? Ennek magyarázatát csak a hiedelmet elfogadó emberek értik meg, azért, mert nem mernek kérdezni és gondolkodni!
Tehát a Teremtő hozzáfogott a nő megalkotásához. Honnan vették 2500 évvel ezelőtt, hogy ezt a férfi oldalbordájának kivételével oldja meg? Hol élt vagy él olyan férfi a világon, akinek az oldalbordájának a helyén hús van? Balgaság! Ha pedig az oldalbordájából csinálta az asszonyt, akkor honnan van a hús? („Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony(ember) a neve, a férfi(emberből) vétetett.”)
A „nő” fogalom helyett itt bejön az „asszony” fogalom, amely valószínűleg a fordítás torzítása az eredeti nyelvről, mert ez idő tájt ezt a szót nem ismerték. Lehet az asszony szót már a fordítások eredményének tekinteni, hiszen a vallás reformkorában, a középkorban már javában létezett a keresztény vallás, ahol a tízparancsolat az „asszony” szót használja.
„24 Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő test egy lesz.”
A „feleség” szó a középkor fordítóinak mesterkedése. „Feleség” csak úgy lehet, ha házasság volt. Ez pedig 2500 évvel ezelőtt ismeretlen fogalom volt, tehát ez a Biblia legnagyobb hazugsága! Hol és mikor írta elő a Teremtő, hogy egy férfi és egy nő csak a házasság kötelékében képes eleget tenni a Teremtő akaratának? Ez tudatos manipulációja az emberi gondolkodásnak és tudatlanságnak (lásd: tízparancsolat). Ez már a vallásnak a társadalmat szabályozni akaró igyekezete, amelyben előírja az egyénnek, hogy hogyan éljen!
„25 Mind az ember, mind az asszony mezítelen volt, de nem szégyenkeztek egymás előtt.”
Ez a megnyilatkozás is csak a 2500 évvel ezelőtti társadalmi együttélési szabályok miatt került az őstörténetbe, mert a meztelenség az nem szégyen, hiszen a születés sem ruhában történik, és ez a természetes.
Tehát a prűdség már akkor is jellemző volt és olyannak állítják be a meztelenséget, mintha az elítélendő lenne. Nézzük meg az élővilág többi lényét, pl. az állatokat! Eszükbe nem jut, hogy felöltözzenek, vagy valami mást vegyenek magukra, mint amit a bőrük hordoz. Tehát ez már szándékos manipulációja a hiedelemnek, hogy az embernek a testén vannak titkolni valók, amelyeket csak a kiváltságosok, azaz a férfi, aki közel áll a nőhöz, láthat, és viszont.
A prűdségi hivatkozás azért is érthetetlen és a mai napig megmagyarázhatatlan, mert az ember a Földi világ egyetlen élőlénye, amelynek a bőre csak elenyésző százalékban érintkezik közvetlenül a környezettel. A bőrünk 87%-át – éghajlattól függően – ruha (védő) fedi. Ezt a körülményt nem lehet semmi mással megmagyarázni, mint azzal a ténnyel, hogy az embert a Teremtő a Földi viszonyok közé exportálta. Így az ember kénytelen olyan védőréteget viselni, amely a környezeti károktól védi a bőrét, és a testhőmérsékletét kb. 36,5
Egy biztos: a Földre az ember nem a saját akaratából került. Ehhez valakiknek a közreműködése kellett, hiszen az ember a maga erejéből nem képes teljes egészében illeszkedni a Földi élővilágba. A Földi élővilág minden eleme úgy jelenik meg, ahogy megalkották, tehát a kígyónak bőre van, a farkasnak bundája van, a svábbogárnak kitinpáncélja van stb. Tehát a Földi élőlények nem öltözködnek ahhoz, hogy képesek legyenek elviselni a környezeti klímát. Az az élőlény, amely nem tudta elviselni a környezetét, elvándorolt (lásd: napjaink költözőmadarait) vagy elpusztult. Az öltözködést egyedül az ember végzi, amellyel igazolja, hogy nem a földi világba teremtődött.
1.4.1 „Magyarázat
1.4.1.1 Az ember teremtése
A leírás a teremtés előtti állapotot a kiszáradt és a halott palesztinai talaj formájában ábrázolja, ellentétben a hatnapos teremtéstörténettel, amelyet vízhiány jellemez. A teremtés viszont az öntözött és megmunkált föld, amely az ember megjelenésével valósul meg. A háttérben az az izraelita világkép húzódik meg, hogy a világ a történelemmel azonos, és az embert körülvevő természet abból a szempontból érdekes, hogy az embert hordozza, ill. az ember azt műveli.
A leírás csúcspontja